Okány község múltja, jelene

Okány község Békés megye észak-keleti részén, a megyeszékhelytól 45 km-re található. A megye gazdasági, demográfiai valamint foglalkoztatási helyzete településünkön is meghatározó.

Múltját, történelmét, sorsának alakulását 1220-tól, II. András király idejéből származó írott forrásbeli első említésétől lehet nyomon követni.
Jelenlegi közigazgatási területe 7.065 ha, amelyből 362 ha belterület, 6.703 ha külterület.

Az Árpád kortól 1950-ig Bihar megyéhez, jelenleg pedig Békés megyéhez tartozik.
A Sebes-Kőrös hordalékából épült partvonulat kedvező feltételeket kínált az ősi megtelepülőknek az árvízmentes kiemelkedéssel közvetlenül a víz partján, sőt egy hatalmas – Kiss-Sárrétnek nevezett – vadakban, halakban gazdag vízivilág szélén.

A települést észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni.
Az itt élők ősei kemény munkával, nagy áldozatok révén, a mocsarak lecsapolásával jutottak lakóhelyhez.

A település demográfiai helyzete

A település népessége az idők folyamán fokozatosan csökkent, az 1930-as évek kivételével, amikor is a lakosságszám 5.200 fővel elérte a maximumot.
A 2001. január 1-ei állapot szerint lakossága 3.071 fő, az átlagéletkor 39 év.
A népesség típusát tekintve 1.543 fő férfi, 1.528 fő nő.
A szülőképes korú nők aránya a megyei átlag alatt van, ezzel összefüggésben egyre csökken a születések száma.    
Kiugróan magas az inaktív lakosság aránya.
A vándorlási folyamat az utóbbi években felgyorsult, egyre jelentősebb azon lakosok száma, akik bár még nem hagyták el a községet de szándékukban áll valamely más településen letelepedni. 
A 60 éven felüli lakosok száma 745 fő, ami a teljes lakosság 24 %-át teszi ki.
Mivel a 60 éven felüli lakosok száma nagyobb mint a 18 év alatti lakosok száma, illetve a halálozások adatai 150 %-kal meghaladják az élveszületések számát nyilvánvaló, hogy a település lakossága fokozatosan elöregszik.