Csökmő

Csökmő (Hajdú-Bihar megye Békés megyével szomszédos települése) a sárkányhúzásról híresült el. A történet 1789. évből való, amikor is Csuba Ferenc békési szélhámos kihúzatta a falusiakkal a nem létező „sárkányt” a nádasból. A régi csökmőiek még ölre mentek, ha valaki ezt a történetet felemlegette, manapság pedig már a település nevezetessége. Immár 22 éve a helyi művelődési ház erre építi legnagyobb rendezvényét, a Sárkány-nap nevet viselő falunapot, ami több ezres látogatottságot vonz.

A szájhagyomány szerint – amit az 1935-ös hídépítés alkalmával talált avar kori kengyeltöredék bizonyít – a honfoglalás előtt avargyűrű volt a település. Őseink, mint lakott helyet találtak itt. A legrégebbi írásos feljegyzés a községről Chytmen néven a Nagyváradi Regestrumban 1219-ből való.  Nevét igen sokféle változatban őrzik a középkori oklevelek: Chuklev, Chekmo, Chytmen. Hűbéri birtok volt. Első ismert birtokosai a Smaragdusok, majd a Veérek voltak. 1405-ben Zsigmond király elkobozta Chekmot Veér Miklőstól és a Maróthiaknak adományozta. A nagyváradi káptalan is részbirtokos lett a faluban. Az 1552. évi megyei összeírás is ezt bizonyítja, mert a felsorolt családok a káptalan birtokában voltak 27 és fél portával.

A hajdani – több ezer holdra tehető – nádas, lápos terület jó búvóhelyet biztosított lakóinak a törökdúlás idején. A vízi utakat kizárólag az idetartozók ismerték, a külvilággal egyetlen összekötő kapocs a csónak volt. Az itt élők számára közel ezer évig, az 1880-as Berettyó és Sebes-Körös folyók szabályozásáig a rideg állattartás, halászat, csíkászat, nád- és sásvágás, kosárfonás jelentette a biztos megélhetést. A lecsapolás után a mocsarak helyén megindult a növénytermesztés, a termőterület növekedésével az intenzív állattenyésztés. Nagyon híres volt a község dalárdája, amely 1882-ben alakult Szőke Vincze református tanító vezetésével. A község kulturális életében nagy szerepet játszottak a különböző egyesületek és körök. A 30-as években a faluban volt egy úri kaszinó is. Ide általában az értelmiségi réteg járt. A kaszinónak volt könyvtára, folyóiratok, újságok álltak a tagság rendelkezésére. Volt biliárd, társasjáték, az udvaron fedett tekepálya. Ebben az időben jelentős szerepe volt az Iparos Körnek. Az épület nagytermének színpadán több alkalommal felléptek a különböző műkedvelő színjátszó csoportok. Itt rendezték meg a tánciskolát is. Két vonószenekar működött a községben, Balku Lajos és Kovács István prímások vezetésével. Egy fúvószenekar is volt Pipó Zsigmonddal az élen. A Népházban voltak az ún. közművelődési esték is.

 Napjainkban sajnos Csökmőről is elmondható, hogy folyamatosan csökken a lakosság száma. Létszáma jelenleg 1995 fő. Az itt élőknek kevés a munkalehetőség. A nagyobb városok – Debrecen és Békéscsaba – 60-70 km-re találhatók tőle.

Természeti értékei azonban jelentősek. A területnek gazdag a madár- és vadvilága. Természetes környezetben él itt Európa legnagyobb madara, a túzok. Itt található a bihari sík legnagyobb túzok dürgő helye. A település határában van egy kihalt falu (Peterd), ahol Árpád-kor templom alapfal maradványra, sírokra, pénzérmékre találtak a régészek. A legkülönlegesebb felfedezés egy aranykarkötő volt, amiből eddig csak 36 db-ot találtak a Kárpát-medencében, amiről azt kell tudni, hogy csak királyi székhelyeken fordult elő.

A település kulturális életében nagy szerepet játszik a Faluház és Könyvtár, ami helyet ad a falu két fúvószenekarának (Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar és Csökmői Tücsökzenekar), a Csökmői Népdalkörnek, a művészeti iskolának, és különböző szakköröknek, egyesületeknek. Havonta több alkalommal kínál szórakozási és kulturális programot az itt élőknek, és a környező településekről idelátogatóknak. Legnagyobb rendezvénye a Sárkány-nap (falunap), a Karácsonyi koncert, és a „Gizi Labor” nevet viselő showműsor.

Ezenkívül a magánkézben lévő Tájház is sok remek programot kínál egész éven át. Nyaranta népművészeti tábort szerveznek, ahová határon túlról is érkeznek vendégek.

Érdemes Csökmőre látogatni, hiszen a település rendezett, szép, és egy-egy rendezvény alkalmával az ideérkezők megcsodálhatják a falu nevezetességeit is. 

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK:

Csökmő Nagyközség Önkormányzata

4145 Csökmő, Kossuth u. 109.  Tel.: +3654-443-601  Fax: +3654-515-000

Faluház és Könyvtár - Turistatájékoztatás

4145 Csökmő, Kossuth u. 121.   Tel.: +3654-443-608

Magyar Posta

4145 Csökmő, Kossuth u. 124.  Tel.: +3654-443-618

Orvosi Rendelő

4145 Csökmő, Alkotmány u. 1.   Tel.: +3654-713-116

Sárréti Közhasznú Vadásztársaság

4145 Csökmő-Kóróssziget, Váci u. 4.   Tel.: +3630-659-0698                                   Elnök: Balázs Béla  E-mail: bela.balazs@balazskamion.hu

Vadászház, Nagy Ferenc  

4145 Csökmő-Kóróssziget, Váci u. 4.  Tel.: +3654-713-136                                          A Vadászház 12 fő számára tud szálláslehetőséget biztosítani.